Nem lehet még négy évig várni, most kell leváltani a Fideszt

  • Gera Márton
  • 2018. február 13.

Belpol

Ritkaságszámba menő esemény zajlott tegnap este: politikusok programokról vitáztak a nyilvánosság előtt.

A magyar politikai életben szokatlan eseménynek lehetett tanúja az, aki kedd este ellátogatott a Király utcai Gödör Klubba: a színpadon álló képviselő-jelöltek ugyanis nem az úgynevezett Soros-tervről, nem a Fidesz által tolt témákról, hanem programokról, a választókörzetet érintő elképzeléseikről vitatkoztak. Az esemény a Közös Ország Mozgalom rendezvénysorozatának egyik állomása volt: a mozgalom az elmúlt hetekben már több hasonló fórumot is szervezett (Pécsett, Budapest 6. választókörzetében és Budakeszin), és nem titkolt céljuk, hogy ezeken a választók megismerjék a helyi jelölteket, így könnyebben eldönthessék, kire szavaznak áprilisban. A mozgalom az érintett választókörzetekben közvélemény-kutatást is tart majd, hogy kiderítsék, ki a legesélyesebb jelölt, ennek tudtában pedig a többiek eldönthetik, hogy esetleg visszalépnek-e.

A tegnapi, belvárosi vitafórum több okból is izgalmasnak ígérkezett: a választókörzet kifejezetten csatatérnek tűnik, hiszen az elmúlt években több korrupciós ügy is napvilágot látott, Rogán Antal pedig már el sem indul egyéniben a kerületben. Sokáig azt lehetett gondolni, hogy a helyi mutyikat kutató Juhász Péter mögé beáll az ellenzék, hogy a lehető legnagyobb eséllyel szerezzék meg a körzetet, ám tavaly ősszel a Momentum elnöke, Fekete-Győr András is bejelentette, hogy elindul egyéniben az 1. sz. egyéni választókerületben. De a jelenlegi felállás szerint indít itt jelölt az MSZP–Párbeszéd-szövetség (V. Naszályi Márta), a Jobbik (Losonczy Pál) és az LMP (Csárdi Antal) is.

false

 

Fotó: magyarnarancs.hu

„Mert Soros”

A Közös Ország Mozgalom-féle vitafórumoknak eddig valószínűleg egyetlen közös jellemzőjük volt: a fideszes jelölt egyszer sem jelent meg ezeken az eseményeken, hiába hívták. Így volt ez most is, a Rogán helyére beugró Hollik István nem jött el a fórumra, mert, indoklása szerint „Soros”. Jelentsen ez bármit is, az apróbb hanghibákkal terhelt vita így is azt a benyomást keltette, mintha egy normális demokráciában élnénk, ahol teljesen természetes, hogy a jelöltek értelmes kérdésekről vitatkoznak egymással a választások előtt.

Bár a fórum elsősorban a helyi kérdésekről szólt, a jelöltek sokszor inkább általánosságban beszéltek a problémákról, így elhangzott, hogy az intézményesített korrupció mindent megfojt, szinte mindegyikük elmondta, hogy modern oktatási rendszert és megfelelő egészségügyet kell teremteni, és abban is egyetértettek, hogy nem lehet még négy évig várni, most kell leváltani a Fideszt. Hogy utóbbit hogyan kell végrehajtani, abban mondjuk már nem annyira értettek egyet.

false

 

Fotó: magyarnarancs.hu

Mi lehet a lakhatási válság megoldása?

Ezeknél a sokszor hallott paneleknél jóval izgalmasabb volt, amikor a helyi kérdésekről vitatkoztak a jelöltek. Budapest belső kerületeit hatványozottan érintő lakhatási problémák kitárgyalásakor abban mindegyik résztvevő egyetértett, hogy valamit lépni kell, mert a magas ingatlanárak és a gyakran megfizethetetlen albérletárak miatt sokan nem jutnak lakáshoz. Csárdi Antal bérlakásprogramot és albérlettörvényt javasolt, a jobbikos jelölt viszont azt emelte ki, hogy segíteni kellene azokat a lakókat is, akiknek nincs pénzük felújítani a lakásukat. Az ellentétek leginkább ott jöttek elő, hogy ki mennyire szólna bele a lakáspiacba: Juhász Péter azzal érvelt, hogy ők nem avatkoznának be direkt módon az árak kérdésébe, inkább bérlakásokkal javítanának a helyzeten, és a helyi közösségekre bíznák annak eldöntését is, hogy megengedik-e, hogy a társasházban valaki Airbnb-szolgáltatást üzemeltessen. V. Naszályi Márta viszont azt hozta fel, hogy a lakhatást végre alapjoggá kellene tenni, bár kérdés, hogy ettől változna-e érdemben bármi is.

Hogy a jelöltek egyébként mennyi mindenben egyetértenek, azt jól mutatta, amikor a turizmusra terelődött a szó. Bár a V. kerület nem egy Belső-Erzsébetváros, a romkocsmák sem itt üzemelnek, a turisták miatt mindenhol lehet mérgelődni, még ha ennek sokszor nincs is alapja. Abban ugyanakkor egyetértés mutatkozott, hogy a turizmust értéknek kell tekinteni, senki sem vetemedett olyasmire, hogy a turistákat kiüldözné a kerületből. Losonczy Pál például azzal a kissé naivnak tűnő javaslattal állt elő, hogy jó és elegáns éttermek megnyitását kell ösztönözni az V. kerületben, mert akkor nem a „bulituristák” jönnek majd, és szerinte így nem lesznek olyan problémák, mint amilyenek a VII. kerületben, ahol éppen vasárnap szavaznak a helyiek az éjféli zárásról. Kicsit árnyaltabban fogalmazott Fekete-Győr András, aki szintén kiemelte, hogy az idősebb turisták számára is kell programokat kínálni, és ők is a tehetséges vállalkozókat támogatnák.

false

 

Fotó: magyarnarancs.hu

Mivel az 1. sz. egyéni választókerület az I. kerület több részét is lefedi, a vitaesten a Várnegyed átalakítása is szóba került. Nem annyira meglepő módon senki nem lelkesedett a Várnegyed kormányzati negyeddé alakításáért, mert a jelöltek úgy látták, hogy ez ismét a mutyiról szól, és a helyiek elől veszi el a teret. Jobban megosztotta a résztvevőket a közlekedés és a dugódíj kérdése: V. Naszályi Márta támogatna egy kilométer alapú dugódíjat, mert szerinte ezzel el lehetne érni, hogy a kerületet kevésbé legyen kitéve a környezetszennyezésnek és a dugóknak. Kicsivel izgalmasabb ötlettel állt elő Fekete-Győr András, aki szerint jó lenne egy BKK által üzemeltetett, a Magyarországról kitiltott Uberhez hasonló telekocsi szolgáltatás, ami arra ösztönözne, hogy tegyük le az autót a Belvároson kívül.

De hogyan akarnak nyerni?

Bár ezek a kérdések és javaslatok nagy valószínűséggel közvetlenül érintik a helyi lakosokat, az eseményen azért jól látszott, hogy mi foglalkoztatja leginkább a megjelenteket: a koordináció és a visszalépés kérdése. Már a megszólalások közben többen közbekiabáltak, és arról érdeklődtek, hogy mégis hogyan akarják végrehajtani a programjukat a jelöltek, ha mindannyian elindulnak egymás ellen, vagyis tulajdonképpen ingyen odaadják a Fidesznek a győzelmet. Amikor pedig a közönség is kérdezhetett, Gulyás Márton műsorvezető jelezte, hogy a legtöbb előre leadott kérdés a választási koordinációról szólt.

false

 

Fotó: magyarnarancs.hu

A jelöltek reakciójából az derült ki, hogy talán még maguk sem tudják, mi lenne a legjobb megoldás: a Jobbik elvileg továbbra is kitart amellett, hogy mind a 106 választókerületben indít jelöltet, és Losonczy Pál azt sem mondta ki, hogy visszalép, ha kiderül, hogy valaki esélyesebb nála. Juhász Péter szerint ő legesélyesebb, de azt mondta, ha bebizonyosodik, hogy valaki jobb nála, hajlandó visszalépni a javára. Fekete-Győr András pedig elég homályosan fogalmazott ugyan, de az kiderült a válaszából, hogy ha van esélyesebb jelölt, aki „hiteles ember”, ő is visszalép, de szerinte akkor a többi pártnak is így kellene tennie. Okosabbak február végéig, március elejéig valószínűleg nem leszünk: a Közös Ország Mozgalom ekkorra készül el a helyi közvélemény-kutatásokkal, amelyek után majd kiderül, ki az, aki valóban hajlandó visszalépni.

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.