Nem lehet még négy évig várni, most kell leváltani a Fideszt

  • Gera Márton
  • 2018. február 13.

Belpol

Ritkaságszámba menő esemény zajlott tegnap este: politikusok programokról vitáztak a nyilvánosság előtt.

A magyar politikai életben szokatlan eseménynek lehetett tanúja az, aki kedd este ellátogatott a Király utcai Gödör Klubba: a színpadon álló képviselő-jelöltek ugyanis nem az úgynevezett Soros-tervről, nem a Fidesz által tolt témákról, hanem programokról, a választókörzetet érintő elképzeléseikről vitatkoztak. Az esemény a Közös Ország Mozgalom rendezvénysorozatának egyik állomása volt: a mozgalom az elmúlt hetekben már több hasonló fórumot is szervezett (Pécsett, Budapest 6. választókörzetében és Budakeszin), és nem titkolt céljuk, hogy ezeken a választók megismerjék a helyi jelölteket, így könnyebben eldönthessék, kire szavaznak áprilisban. A mozgalom az érintett választókörzetekben közvélemény-kutatást is tart majd, hogy kiderítsék, ki a legesélyesebb jelölt, ennek tudtában pedig a többiek eldönthetik, hogy esetleg visszalépnek-e.

A tegnapi, belvárosi vitafórum több okból is izgalmasnak ígérkezett: a választókörzet kifejezetten csatatérnek tűnik, hiszen az elmúlt években több korrupciós ügy is napvilágot látott, Rogán Antal pedig már el sem indul egyéniben a kerületben. Sokáig azt lehetett gondolni, hogy a helyi mutyikat kutató Juhász Péter mögé beáll az ellenzék, hogy a lehető legnagyobb eséllyel szerezzék meg a körzetet, ám tavaly ősszel a Momentum elnöke, Fekete-Győr András is bejelentette, hogy elindul egyéniben az 1. sz. egyéni választókerületben. De a jelenlegi felállás szerint indít itt jelölt az MSZP–Párbeszéd-szövetség (V. Naszályi Márta), a Jobbik (Losonczy Pál) és az LMP (Csárdi Antal) is.

false

 

Fotó: magyarnarancs.hu

„Mert Soros”

A Közös Ország Mozgalom-féle vitafórumoknak eddig valószínűleg egyetlen közös jellemzőjük volt: a fideszes jelölt egyszer sem jelent meg ezeken az eseményeken, hiába hívták. Így volt ez most is, a Rogán helyére beugró Hollik István nem jött el a fórumra, mert, indoklása szerint „Soros”. Jelentsen ez bármit is, az apróbb hanghibákkal terhelt vita így is azt a benyomást keltette, mintha egy normális demokráciában élnénk, ahol teljesen természetes, hogy a jelöltek értelmes kérdésekről vitatkoznak egymással a választások előtt.

Bár a fórum elsősorban a helyi kérdésekről szólt, a jelöltek sokszor inkább általánosságban beszéltek a problémákról, így elhangzott, hogy az intézményesített korrupció mindent megfojt, szinte mindegyikük elmondta, hogy modern oktatási rendszert és megfelelő egészségügyet kell teremteni, és abban is egyetértettek, hogy nem lehet még négy évig várni, most kell leváltani a Fideszt. Hogy utóbbit hogyan kell végrehajtani, abban mondjuk már nem annyira értettek egyet.

false

 

Fotó: magyarnarancs.hu

Mi lehet a lakhatási válság megoldása?

Ezeknél a sokszor hallott paneleknél jóval izgalmasabb volt, amikor a helyi kérdésekről vitatkoztak a jelöltek. Budapest belső kerületeit hatványozottan érintő lakhatási problémák kitárgyalásakor abban mindegyik résztvevő egyetértett, hogy valamit lépni kell, mert a magas ingatlanárak és a gyakran megfizethetetlen albérletárak miatt sokan nem jutnak lakáshoz. Csárdi Antal bérlakásprogramot és albérlettörvényt javasolt, a jobbikos jelölt viszont azt emelte ki, hogy segíteni kellene azokat a lakókat is, akiknek nincs pénzük felújítani a lakásukat. Az ellentétek leginkább ott jöttek elő, hogy ki mennyire szólna bele a lakáspiacba: Juhász Péter azzal érvelt, hogy ők nem avatkoznának be direkt módon az árak kérdésébe, inkább bérlakásokkal javítanának a helyzeten, és a helyi közösségekre bíznák annak eldöntését is, hogy megengedik-e, hogy a társasházban valaki Airbnb-szolgáltatást üzemeltessen. V. Naszályi Márta viszont azt hozta fel, hogy a lakhatást végre alapjoggá kellene tenni, bár kérdés, hogy ettől változna-e érdemben bármi is.

Hogy a jelöltek egyébként mennyi mindenben egyetértenek, azt jól mutatta, amikor a turizmusra terelődött a szó. Bár a V. kerület nem egy Belső-Erzsébetváros, a romkocsmák sem itt üzemelnek, a turisták miatt mindenhol lehet mérgelődni, még ha ennek sokszor nincs is alapja. Abban ugyanakkor egyetértés mutatkozott, hogy a turizmust értéknek kell tekinteni, senki sem vetemedett olyasmire, hogy a turistákat kiüldözné a kerületből. Losonczy Pál például azzal a kissé naivnak tűnő javaslattal állt elő, hogy jó és elegáns éttermek megnyitását kell ösztönözni az V. kerületben, mert akkor nem a „bulituristák” jönnek majd, és szerinte így nem lesznek olyan problémák, mint amilyenek a VII. kerületben, ahol éppen vasárnap szavaznak a helyiek az éjféli zárásról. Kicsit árnyaltabban fogalmazott Fekete-Győr András, aki szintén kiemelte, hogy az idősebb turisták számára is kell programokat kínálni, és ők is a tehetséges vállalkozókat támogatnák.

false

 

Fotó: magyarnarancs.hu

Mivel az 1. sz. egyéni választókerület az I. kerület több részét is lefedi, a vitaesten a Várnegyed átalakítása is szóba került. Nem annyira meglepő módon senki nem lelkesedett a Várnegyed kormányzati negyeddé alakításáért, mert a jelöltek úgy látták, hogy ez ismét a mutyiról szól, és a helyiek elől veszi el a teret. Jobban megosztotta a résztvevőket a közlekedés és a dugódíj kérdése: V. Naszályi Márta támogatna egy kilométer alapú dugódíjat, mert szerinte ezzel el lehetne érni, hogy a kerületet kevésbé legyen kitéve a környezetszennyezésnek és a dugóknak. Kicsivel izgalmasabb ötlettel állt elő Fekete-Győr András, aki szerint jó lenne egy BKK által üzemeltetett, a Magyarországról kitiltott Uberhez hasonló telekocsi szolgáltatás, ami arra ösztönözne, hogy tegyük le az autót a Belvároson kívül.

De hogyan akarnak nyerni?

Bár ezek a kérdések és javaslatok nagy valószínűséggel közvetlenül érintik a helyi lakosokat, az eseményen azért jól látszott, hogy mi foglalkoztatja leginkább a megjelenteket: a koordináció és a visszalépés kérdése. Már a megszólalások közben többen közbekiabáltak, és arról érdeklődtek, hogy mégis hogyan akarják végrehajtani a programjukat a jelöltek, ha mindannyian elindulnak egymás ellen, vagyis tulajdonképpen ingyen odaadják a Fidesznek a győzelmet. Amikor pedig a közönség is kérdezhetett, Gulyás Márton műsorvezető jelezte, hogy a legtöbb előre leadott kérdés a választási koordinációról szólt.

false

 

Fotó: magyarnarancs.hu

A jelöltek reakciójából az derült ki, hogy talán még maguk sem tudják, mi lenne a legjobb megoldás: a Jobbik elvileg továbbra is kitart amellett, hogy mind a 106 választókerületben indít jelöltet, és Losonczy Pál azt sem mondta ki, hogy visszalép, ha kiderül, hogy valaki esélyesebb nála. Juhász Péter szerint ő legesélyesebb, de azt mondta, ha bebizonyosodik, hogy valaki jobb nála, hajlandó visszalépni a javára. Fekete-Győr András pedig elég homályosan fogalmazott ugyan, de az kiderült a válaszából, hogy ha van esélyesebb jelölt, aki „hiteles ember”, ő is visszalép, de szerinte akkor a többi pártnak is így kellene tennie. Okosabbak február végéig, március elejéig valószínűleg nem leszünk: a Közös Ország Mozgalom ekkorra készül el a helyi közvélemény-kutatásokkal, amelyek után majd kiderül, ki az, aki valóban hajlandó visszalépni.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.